Gyöngyösi Márton (Jobbik) Az Izraeli zászló nem véletlen. Íme egy újabb zsidózó zsidó.

Az ellenzéki politikus azért bírálta a kormányt, mert szerinte a gázai-konfliktusban a magyar állam nem áll ki „Palesztina mellett és a palesztinok jogaiért”. Németh Zsolt államtitkár ugyan válaszában nem utasította vissza a zsidózást – mindössze annyit mondott, hogy nincs összefüggés aközött, hány zsidó származású személy van a kabinetben azzal, „milyen súlyos konfliktus zajlik a Közel-Keleten” –, ám a kormány másnap közleményben elítélte a jobbikos képviselő kijelentéseit (a közlemény egyébként szinte szó szerint megegyezik egy korábbi ügyben kiadott szöveggel). A kettős-állampolgárságért amúgy küzdő Jobbik képviselője utólag azt állította, a nemzetbiztonsági kockázat felmérését kizárólag a kettős állampolgárok esetén tartja fontosnak, és a „félreérthető kijelentésért” a „zsidó honfitársainktól elnézést kér”.

Gyöngyösinek nem ez az első radikális kijelentése. A keleti nyitás politikájának egyik szorgalmazója, az azeri baltás gyilkos kiadásakor még a kormányt támogató jobbikos politikus korábban többször keltett már botrányt kijelentéseivel. Több alkalommal is kiállt a háborús bűnök elkövetésével vádolt, a kassai gettó irányításában részt vállaló egykori csendőrparancsnok, Csatáry László mellett, és bírálta a köztársasági elnököt, amiért a nyáron látogatást tett Izraelben. Az év elején a The Jewish Chronicle című folyóiratnak adott nyilatkozatában pedig megkérdőjelezte a holokauszt áldozatainak számát, a soával visszaélő „izraeli etnobizniszről” és arról beszélt, hogy Izrael „agresszor, gyarmattartó állam, amely faji megkülönböztetést folytat”. Nyilatkozatától a külügy elhatárolódott, az MSZP pedig holokauszttagadásért feljelentette. 

A multik tanácsadója

A török, azeri, palesztin és iráni kapcsolatok kiépítésén dolgozó Gyöngyösi – aki Vona Gábor pártelnök külpolitikai tanácsadója is – 2010 óta folyamatos vitában áll a Külügyminisztériummal, illetve annak vezetőjével. „Nem gondolja, hogy ez a kijelentés különösen furcsa egy olyan embertől, aki a globális tőke magyarországi berendezkedését segítő Baker & McKenzie nevű ügyvédi iroda budapesti vezetőjeként szolgált, amely cég ráadásul a kilencvenes évek elején a fővárosi közmű privatizációját levezényelte?” – tette fel a kérdést 2011. októberében Martonyi Jánosnak, aki kinevezése előtt a nevezett ügyvédi irodában dolgozott.

Gyöngyösi Márton Bocskaiban a Jobbik-soraiban Fotó: Túry Gergely

Bár a külügyminisztert azért bírálta, mert „kiszolgálta a globális tőkét” és a multinacionális vállalatokat, több párttársától eltérően Gyöngyösi nem a Jobbik bázisának számító gárda-mozgalomból, szélsőjobboldali szubkultúrából érkezett, hanem ő is a multik világából. A parlamenti honlapon elérhető életrajza szerint a legnagyobb multiknak, a kormányoknak adótanácsokat adó – a nemzetközi szintéren csak Big Four-ként (Négy Nagyként) – emlegetett cégek közül kettőnél is dolgozott.

Így előbb Írországban dolgozott adótanácsadóként a KPMG társaságiadó-osztályán, majd szintén ezt a céget szolgálta a banki és pénzügyi részlegen, miután 2005-ben hazaköltözött Magyarországra. Egy vezető KPMG-s forrás szerint – aki az ügy politikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérte – Gyöngyösivel a cégnél elégedettek voltak, jó szakembernek számított, politikai nézeteit soha nem hangoztatta.Szűkebb körben amúgy tudtak arról, hogy szimpatizál a jobboldali nézetekkel, de ezt - ahogy forrásunk fogalmazott - "soha nem verte nagy dobra", így csak akkor derült ki, hogyan gondolkodik a politikáról, amikor belépett a Jobbikba. De előtte még váltott: 2007-ben az adóoptimalizációs tanácsokat is adó Ernst & Youngnál helyezkedett el társasági és nemzetközi adószakértőként. Piaci forrásokból úgy tudjuk, a felesége Gyöngyösi távozása, illetve politikussá válása után is a KPMG-nél maradt.

Diplomatagyerek

A párt számos képviselőjétől, politikusától eltérően nem a párt hátországának számító Borsodból származik és nem is éppen szegény, vagy alsó-középosztálybeli családból származik. Kecskeméten született, de gyerekkorának jelentős részét külföldön töltötte: édesapja karrierdiplomata volt az 1980-as években, így a család Egyiptomból, Irakba majd Afganisztánba és Indiába költözött. A diplomáját is külföldön szerezte: 2000-ben a dublini Trinity College-ban végzett közgazdászként, illetve politológusként.

A Közel- és Közép-Keleten töltött éveiről politikusként is többször megemlékezett. „Szaddám Huszein rezsimje alatt én két évet éltem ott 1986-tól 1988-ig (…) Egy nagyon szekuláris, nagyon liberális – természetesen arab közeghez mérten mondom ezt –, egy nagyon liberális modell volt ezeken az országokon belül. Én fundamentalista elképzeléseknek még a jelét sem láttam” – beszélt az élményeiről a külügyi bizottság egyik ülésén, azt hangsúlyozva, hogy Huszein rezsimjét az USA sokáig támogatta. „Afganisztánra kitérve pedig – ahol ugyancsak két évet töltöttem 1989-ben és 1990-ben édesapám munkájából adódóan –, a mudzsahedinekről körülbelül ugyanez volt a vélemény, hogy őket CIA-táborokban képzik ki a pakisztáni-afgán határon. Most nagyon érdekes, hogy miután a Szovjetunió összeomlott és Nadzsibullaht eltávolították a hatalomból, utána megint csak megváltoztak az Egyesült Államok prioritásai” – beszélt arról, hogyan módosult szerinte a mudzsahedinek megítélése az USA-ban.

Jobbikos források szerint amióta csak megjelent a pártban, Gyöngyösi arab-, perzsa- és palesztinbarát, illetve Izrael- és Amerika-ellenes szemléletet képvisel, és ezt a hozzáállást szerintük a gyerekkori tapasztalatai alakították ki benne, ez családi kapcsolataira vezethető vissza. Volt olyan képviselő, aki szerint nem belpolitikai nézetei, sokkal inkább a nemzetközi politikáról vallott radikális nézetei vitték a pártba, erre figyelt fel a hasonló mentalitású pártelnök is.

Villámkarrier

Gyöngyösi Vona Gábortól és számos képviselőtársától eltérően nem is volt jelen a párt 2003-as alapításánál. Jobbikos források szerint a 2006-os választások környékén tűnt fel a pártelnök környezetében, majd rögtön a párt 2010-es parlamentbe kerülése után gyorsan ívelt a karrierje. Forrásaink szerint a parlamentbe készülő pártvezetés a Jobbik irányvonalával egyetértő szakértőket keresett, így találta meg Gyöngyösit, illetve a barátjának tartott Hegedűs Tamást, aki 2004-től 2009-ig szintén a KPMG-nek dolgozott.

Vona Gábor beszél a parlamentben - jobbján Gyöngyösi Fotó: Túry Gergely

A két évvel ezelőtt országgyűlési választások előtt Vona már őt nevezte meg a Jobbik „árnyékkormányának” külügyminisztereként, majd frakcióvezető-helyettes lett. A parlamenti bizottsági helyek szétosztásakor a frakció – hivatkozva arra, hogy a külügyi bizottságot rendszerint ellenzéki képviselő vezeti – azért lobbizott, hogy Gyöngyösi lehessen a bizottság elnöke. A Fidesz viszont ragaszkodott a poszthoz, így Balla Mihály vezetése mellett meg kellett elégednie az alelnöki tisztséggel.

Gyöngyösi a parlamentben elsősorban külpolitikával foglalkozott, és tisztségén keresztül elsősorban diplomáciai kapcsolatait építette. Ő vezeti az azeri és a magyar parlament közötti kapcsolatot ápoló Interparlamentáris Unió azeri tagozatát. Az 55 tagozat közül ez az egyik legaktívabb, idén júniusban hivatalos meghívásra az elnök és az alelnök látogatást tett Bakuban. A parlament honlapja szerint sűrű programjuk volt: az azeri fővárosban megbeszéléseket folytattak a gazdaságfejlesztési miniszterrel, a nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnökével, a külügyminiszterrel, valamint fogadta a küldöttséget Oktaj Asadov parlamenti elnök is. Szintén Gyöngyösi vezeti magyar-iráni tagozatot is, amely nagyon kedvelt a jobbikosok között: 28 tagjából 17 ehhez a párthoz tartózik. Gyöngyösi nemcsak az azeriekért, a perzsákért vagy a kínai rezsimért rajong, szintén lelkes híve Vlagyimir Putyin elnöknek is, akiről a Barikádnak nyilatkozva azt mondta, el kell ismerni politikáját és törekvéseit.

Kurucok célkeresztjében

Részben előélete, részben külpolitikai nézetei miatt másfél évvel ezelőtt a párthoz közel álló, a belügyeiről jól informált kuruc.info célkeresztjébe került. 2010 októberében a párt keleti politikájáról vitatkoztak a szélsőjobboldali portálon. Az összeütközés azzal kezdődött, hogy Gyöngyösi közölt egy írást a párt lapjának számító Barikádon, bírálta a Nobel-díjat osztó norvég bizottságot, amiért egy börtönben ülő kínai ellenzékinek adta a békedíjat. „A Nobel-díj bizottság nem először rúgott Kínába. 1989-ben a dalai lámának ítélték a Nobel-díjat” – írta Gyöngyösi, ami több kuruc-olvasónál kiverte a biztosítékot.

Mivel Gyöngyösi a Kínával való szoros együttműködés híve, többen azért bírálták, hogy nincs tekintettel arra: az ország kommunista, megszállta Tibetet, ráadásul a pártban mindig is ellenszenvvel tekintettek a Magyarországon letelepedő kínaiakra. Szintén vita lett abból is, hogy Gyöngyösi azt nyilatkozta, támogatják Törökország EU-s csatlakozását. A kínai kommunista rezsimra vonatkozó megjegyzésekre a Barikának adott nyilatkozatában így reagált: "érdekli bármelyik épelméjű kínait az, hogy nevében kommunista államban él?"

Az „országgyűlési véleményformálóik közül főként Novák Előd, de az EU-bizottsági tag Bana Tibor is kritikusan szemléli Gyöngyösi Márton és Hegedűs Tamás tevékenységét, akiknek Vona egyelőre sajnos szabad kezet adott” – írta 2010 októberében a szélsőjobboldali portál, melyről egyik forrásunk megjegyezte, a párt mérsékeltebb szárnyához sorolt Gyöngyösi és Hegedűs okkal került a radikálisok ellenőrzése alatt álló kuruc.info célkeresztjébe. A Gyöngyösiről februárban cikket közlő Hetek viszont arról írt, Vona neki köszönheti a párt iráni és arab kapcsolatainak egy részét, így ragaszkodik hozzá.

Kommunikációs kampány

Volt olyan jobbikos politikus, aki szerint Gyöngyösi „kompenzál”, azaz előéletét, nézeteit felejtendő vállalja a szélsőjobboldali megmondóember szerepét. Más források szerint ennek a vélekedésnek azért nincs semmi alapja, mert a képviselő évek óta így beszél Izraelről és a zsidóságról, mostani megszólalása nem okozott meglepetést. Ebből kifolyólag volt, aki egyenesen azt állította, Gyöngyösi „nem antiszemita”, hanem Izrael-ellenes és azt gondolja, a közel-keleti ország a kettős állampolgárain keresztül lobbizik az európai és amerikai államokban, hogy támogassák Tel-Aviv palesztin-ellenes politikáját.

A Jobbik október 23-i tüntetése - előkerült az Izrael-kártya Fotó: Fülöp Máté

Hétfői parlamenti megszólalása nem is okozott olyan feszültségeket a frakción belül, mint Baráth Zsolt áprilisi mondatai, aki az antiszemiták legrégebbi érvét, a vérvádat vette elő. Baráth a parlamentben felidézte a 130 évvel ezelőtt történt tiszaeszlári eseményeket, azt állítva, hogy "eltusolták az igazságot" arról, ki ölte meg Solymosi Eszter cselédlányt, és a  "zsidóság súlyosan érintett az ügyben". (Az 1883-ban lefolyt perben a zsidókat védő Eötvös Károly és védőtársai bebizonyították, hogy a rituális gyilkosság vádja hamis.) Akkor a belső levelező listán a párt mérsékeltebb szárnya, a Fideszhez fűződő viszony javítását szorgalmazó politikusok arra hivatkoztak, ez rombolhatja a Jobbik kormányképességébe vetett hitet.

Értesüléseink szerint most ilyen szempontok fel sem fetődtek, ráadásul Gyöngyösi kedden közleményében magyarázta hétfői a zsidó kormánytagok és politikusok listázását szorgalmazó felszólalását. Gyöngyösi megszólalása nem is lógott ki a Jobbik kommunikációs fősodorából. A korábban főleg a „cigánybűnözéssel” kampányoló párt az utóbbi hónapokban gyakrabban vette elő az Izrael-kártyát, és gyakoribbá váltak a zsidóellenes kijelentések.

Vona Gábor október 23-án a készülő földtörvényről azt mondta, szerinte megnyitja a magyar föld fölvásárlásának lehetősége az izraeliek előtt is, így „mi lehetünk az új Palesztina”. A Jobbik elnöke szerint ez nem fog megtörténni, mert a párt nem hagyja, „minden kezet, ami a magyar földért nyúl, a párt majd ellök”. A 2013-as költségvetés vitájában Gaudi-Nagy Tamás a zsidó kárpótlás miatt háborgott, azt kifogásolva, hogy „továbbra is több milliárd forintot kapnak zsidó honfitársaink, a már sokszorosan kifizetett jóvátételen felül. A felvidéki honfitársaink pedig a mai napig nem kaptak kárpótlást azért, amit elszenvedtek, és amiért a magyar állam vállalta a felelősséget.”

A Jobbik múlt hét szerdán tüntetést szervezett az izraeli nagykövetség elé, ahol Vona azt mondta, Gázában népirtás és gyarmatosítás folyik, azért „ölik a palesztin gyerekeket”, mert „az izraeliek nem tudtak aludni a Hamász által átlőtt rakétáktól”. Itt felszólalt Gyöngyösi is, aki szerint a világban egyre többen támadják Izrael politikáját és a palesztinok elleni népirtást, szerinte Magyarországnak is csatlakoznia kellene hozzájuk.

forrás: Link,