Hír: Megszereztük az eltűnt Dömény Zoltán naplóját. Most minden kiderül! Vagyis majdnem minden. EXKLUZÍV
(Kategória: Bűnözés)
Küldte: Sindzse
hétfő 17 november 2014 - 14:11:58


domeny2.jpgA portálunk teljes terjedelmében hozzájutott a közismert nagymegyeri vállalkozó, Dömény Zoltán 2013-ban írt - állítólagos - naplójához. A 2014. februárjában eltűnt Dömény azért írta meg a dokumentumot, hogy legyen valami magyarázat arra, ha a későbbiekban valami baj történne vele. Az alábbiakban ismertetjük a napló teljes tartalmát.

Dömény Zoltán nagymegyeri vállalkozót a környékbeliek elsősorban borászként ismerték.

- 2013. májusában állítása szerint elrabolták, bántalmazták és megfenyegették.

- A régióban híre ment az esetnek, és feltételezhető volt, hogy Dömény gyanús ügyletekbe keveredett.

- Dömény 2014. február 4-én eltűnt, amit a férfi családja jelentett a rendőrségnek.

- Három nappal később autóját az izsai töltésen találták meg, a kocsiban búcsúlevél is volt. Egy szemtanú azt állítja, Dömény azt mondta neki, hogy öngyilkos lesz, de a férfi azt már nem látta, hogy Dömény tényleg a Dunába vetette-e magát. A vállalkozó azóta sem került elő.

Idén ősszel aztán elterjedt a hír, miszerint Dömény Zoltán egy naplót hagyott maga után, melyben részletesen ecseteli cége, a Feed Trade kétes ügyleteit, és melynek elején leszögezi: "nem vagyok más, csupán egy bűnöző".

A napló valóban létezik, és a 30 oldalas, magyar nyelvű dokumentumot szerkesztőségünk is megszerezte. Dömény felesége, Kovács Anita elmondása szerint 2014. szeptember 11-én találta a füzetet nagytakarítás közben, egy szekrény mögött, és még aznap leadta a komáromi ügyészségen, majd egy nappal később ügyvédje a magyar hatóságoknak is postázta a dokumentumot.




domeny_zoltan_cimlapkep.pngAz ügyben Szlovákiában és Magyarországon is folyik nyomozás és büntetőeljárás, de a részletekről a hatóságoknak nem áll módjukban bővebb tájékoztatást adni. Azt mindenesetre le kell szögeznünk, hogy elsősorban a magyar és szlovák hivatalos szervek feladata, hogy megvizsgálják a napló igazságtartalmát.
domeny_1.png

Hogy mi történt Döménnyel? Erre a kérdésre három lehetséges válasz létezik:

- bujkál,
- tanúvédelmi programban vesz részt,
- valóban öngyilkos lett,
 
de korántsem biztos, hogy valaha megtudhatjuk az igazságot. A hátrahagyott dokumentumból viszont megismerhetjük cége kétes tevékenységét, és egy szlovák-magyar áfacsaló csoportról is lehullhat a lepel. 
 
A PestiSrácok.hu november 6-án tíz oldalt közzétett a naplóból. A magyar nyelvű írás viszont összesen harminc oldalalas, olvasóink az alábbiakban a teljes napló tartalmát elolvashatják.
 
Pontos dátumok, szlovák és magyar cégek, gabona-utaztatás, magyarországi és nagymegyeri alvilág, bűnözők, csalók, akik az adófizetők pénzét lopják - lesz itt minden. Előre szólunk, hosszú lesz

Félelem és reszketés

A kézzel írott napló első oldalán Dömény közli, hogy a szöveget 2013. október 6-án kezdte megírni, és a 2013-as karácsonyi ünnepek alatt fordította magyarra az iromány lényeges részeit.

Dömény ezután világossá teszi: sorai annak érdekében születtek, hogy ha esetleg valami baj történne vele, a későbbiekben legyen magyarázat a vele történt dolgokra, és hogy a dokumentumot valaki eljuttassa a szlovák és magyar bűnüldöző szerveknek.

„Mikor elolvasom a saját magam által leírt szlovák sorokat, tisztában vagyok azzal, hogy nem vagyok más, csupán egy bűnöző” – írja Dömény.

Mielőtt rátérne a konkrétumokra, Dömény kissé ködösen megjegyzi, hogy talán soha nem fogja megismerni az üzleti tevékenységét érintő események hátterét, de bízik abban, hogy idővel majd átlátja a múltat.

A nagymegyeri vállalkozó azt is közli, a félelem vitte rá, hogy megírja a közelmúlt történéseit, részletezze korántsem makulátlan ügyleteit. „Attól félek, hogy nem tudom irányítani a saját életem” – jegyzi meg. Rögtön ezután többször is nyomatékosan megemlít egy dátumot, 2013. május 23-ikát, amikor állítólag élete „kettétört” – ugyanis állítása szerint ekkor rabolták el, bántalmazták és megfenyegették. Dömény az ezt követő napokban a magyarországi Baján és a szlovákiai Dunaszerdahelyen számolt be a nyomozóhatóságoknak az általa tulajdonolt FEED TRADE ügyleteiről, melyeket a Roseto és a TOP MEAL s.r.o.-val, továbbá a Caruso s.r.o.-val, az Eramina s.r.o.-val, valamint Bela Mare s.r.o. cégekkel folytatott.

A nyomozóhatósággal történő találkozásokat követően Dömény hazatért, és lefeküdt aludni. Ezután napközben arra ébredt, hogy felesége kihívta hozzá a mentőket, mert állítása szerint egyszerre beszedte a neki felírt gyógyszereket. Dömény azonban meg volt róla győződve, hogy nem ez történt.

Az ezt követő héten Danter János, a FEED TRADE akkori társtulajdonosa meggyőzte Dömény feleségét, hogy a férje forduljon egy másik orvoshoz. Nádszegen kezelték pár napig, majd a dunaszerdahelyi kórházba került, innen pedig egy hétig a a bazini pszichiátriai kórházban kezelték. Dömény a naplóban hangsúlyozza: nem érti, miért történt ez a hercehurca, hiszen esze ágában sem állt öngyilkosságot elkövetni.

A kórházi kezelések után a rendőrség elrendelte, hogy Dömény két, egymástól független kriminálpszichológus is megvizsgálja – az egyik Galántán, a másik Nyitrán rendelt. Dömény állítása szerint a galántai orvos azt tanácsolta neki, keressen egy jó ügyvédet, mert rá akarják bizonyítani, hogy nem beszámítható. Dömény a naplóban megjegyzi: számára egyértelmű, hogy a vele történtek cége ügyleteivel köthetők össze, és hangsúlyozza, hogy a naplót felelőssége teljes tudatában írja.

A Belar részvénytársaság

Dömény Zoltán 2005-től 2007. márciusáig a Belar a.s. részvénytársaság ügyvezetője és elnökségi tagja volt, és már itt együtt dolgozott a szenci járásbeli Danter Jánossal, és a dunszerdahelyi illetőségű Prelovsky-Szokoly Zsuzsannával, későbbi partnereivel.

Ebben az időben a Belar partneri kapcsolatot épített ki az id. Molnár István által vezetett magyarországi Bézseny-Pulykafarm kft.-vel, melynek jelentős mennyiségű takarmány értékesített. 2006-ban azonban megszakadt az addigi együttműködés, mivel a magyar cég nem teljesítette a beérkező számláit. Minőségi reklamációt nyújtottak be a Belarnak, ezzel indokolták a kifizetések elmulasztását. A Privát Kopó bűnügyi magazin értesülése szerint a Belarnak 600 millió forintnyi kintlevősége halmozódott fel a Bézseny-Pulykafarm kft.-nél. „2007. márciusában úgy döntöttem, otthagyom a Belar a.s.-t, viszont egészen 2007. végéig külsős alkalmazottként a részvénytársaságnak dolgoztam” – írja Dömény.

Feed Trade

A Dömény nevével fémjelzett Feed Trade-et 2007. nyarán alapították, de a cégnek akkor még Danter János és Prelovsky-Szokoly Zsuzsanna voltak a tulajdonosai – viszont a társaság tevékenységében Dömény már ekkor is szerepet vállalt.

2007. őszén a Feed Trade jó bizniszhez jutott: a szlovák Agropodnik Trnava a.s. és a cseh Belagra Hustopeče a.s. megbízásából takarmányt értékesített a magyar piacra, viszont a helyzet nem volt olyan egyszerű, mivel az egyik vevő a Belarnak tartozó Molnár István fiának, ifjabb Molnár Istvánnak a cége volt. A Feed Trade-en belül feszültség alakult ki, ugyanis Dömény és Prelovsky-Szokoly Zsuzsanna kijelentették, az üzlet túl rizikós, ugyanis fennáll a veszély, hogy ezek a cégek majd ugyanúgy nem fizetik ki a számlákat, ahogy a előzőleg Molnár István tette a Belarral történő együttműködés során.

„Végül Danter János meggyőzött minket, hogy Molnár István nem fogja megismételni a Belarnál lezajlott forgatókönyvet“ – írja Dömény, és létre is jött az üzlet. A Feed Trade közvetítésével az Agropodnik Trnava és a Belagra Hustopeče jelentős mennyiségű takarmányt adott el az ifj. Molnár István által vezetett, magyarországi Buda Food kft.-nek.

Aztán 2008-ban a Feed Trade tulajdonosváltáson ment át. Dömény naplója szerint a cégből távozó Danter és Prelovsky-Szokoly a Belar részvénytársaságnak kezdtek dolgozni, a Feed Trade két társtulajdonosa pedig maga Dömény Zoltán, és a magyarországi Kövesi Szabina lett. Utóbbi egyébként Kövesi Ottó lánya, aki a magyarországi Gallfood tulajdonosa.

Nem nehéz kikövetkeztetni, mi történt ezután: ahogy Dömény tulaj lett a Feed Trade-ben, az említett Buda Food reklamációt nyújtott be a Feed Trade közvetítésével megvásárolt takarmányra, és 2008. őszén – a reklamációra hivatkozva – abbahagyta a fennmaradó számlák kiegyenlítését. Az ügylet vége az lett, hogy a Buda Food összesen 2,5 millió eurós tartozást halmozott fel az Agropodnik Trnava és a Belagra Hustopeče felé.  Dömény így fogalmaz: „Annyi biztos, hogy a három hitelező, a Belar, az Agropodnik Trnava és a Belagra Hustopeče kintlevősége összesen megközelítette a 4 millió eurót.

Behajtás

2008-ban és 2009-ben az említett három részvénytársaságot - Belar, Agropodnik Trnava, Belagra Hustopeče – bekebelezte az csehországi székhelyű Agrofert Holding, és Dömény írása szerint ekkor mindhárom társaság elkezdte behajtani kintlevőségeit Molnár István cégein. Az egészből bírósági ügy is kerekedett, mely során Döményt tanúként hallgatták meg, és az esemény után a nagymegyeri vállalkozó úgy gondolta, számára véget is ért a Bézseny-Pulykafarmot és a Buda Foodot érintő kálvária. Egészen 2013. márciusáig.

Dömény naplója szerint ugyanis 2013. márciusában két magyarországi személy kereste fel őt, egyikük Litkey Tiborként mutatkozott be. „Azt állította, hogy a Molnár István által nem kifizetett takarmány árából mi visszakaptunk 850 millió forintot“ – írja Dömény, és ugyanott megjegyzi: „(...) én személy szerint semmi pénzbeli juttatást Molnár Istvántól nem kaptam.“

A Litkey nevezetű egyén aztán egy hónappal később újra megkereste Döményt, és pontosította márciusi kijelentését. Litkey Dömény szerint azt mondta, hogy Molnár István azért nem fizette ki a 2006. és 2008. között a Belar, a Belgra Hustopeče és az Agropodnik Trnava felé felhalmozott tartozásait, mert a pénzt az akkori kormánypárt – az MSZP – kasszájába tette be. Cserébe állítólag a Molnárhoz köthető Balaton Meat kft. vissza nem térítendő állami támogatást kapott. Litkey azzal támasztotta alá követeléseit, hogy tudomása szerint Dömény és Danter János csendestársak a Balaton Meatben, Dömény azonban ezt tagadta. Mindez ellenére Litkey a 850 millió forint egyharmadát, 1,1 millió eurót követelt a nagymegyeri vállalkozótól. A követelés fejleményeit Dömény később részletezi a naplóban.

Biznisz a Merkanta International céggel és gabonakereskedelem

„A 2009-es évben a Feed Trade tevékenységének java a Merkanta International s.r.o. felé való eladásokból állt“ – írja Dömény, akinek cége főként takarmányt és szeszipari mellékterméket adott el a Merkantának – mely három pozsonyi illetőségű személy, és egy osztrák társaság tulajdonában volt és van a mai napig. Ekkor Dömény, Danter, és Prelovsky-Szokoly személyében még három tulajdonosa volt a Feed Trade-nek, de az év végére Danter és Prelovsky-Szokoly között megromlott a viszony, utóbbi pedig elhagyta a céget – így 2010-től már csak Dömény és Danter birtokolta a Feed Trade-et.

2010 elején a Feed Trade beszállt a gabonakereskedelembe. A gabonát a nagymegyeri Zsemlye Norbert érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságoktól vásárolták, az árut pedig továbbra is a Merkanta Internationalnak adták el. „Volt olyan helyzet, mikor a Merkanta International előre fizetett az áruért, vagy raktáron lévő árut vásárolt a Feed Trade-től.

2010. tavaszán aztán bonyodalom alakult ki. A Feed Trade nem tudta leszállítani a Merkanta International-nek az előre kifizetett gabonát, mivel az nem volt raktáron. Dömény konzultált a Merkantával, ahol közölték vele, hogy a meg nem lévő árut papíron már eladták a magyar Raab Credit kft.-nek, így velük kell megoldást találnia a kialakult problémára. Dömény ekkor találkozott először Stoiber Csabával és Medgyesy Sándorral – akik bár nem voltak a Raab Credit ügyvezetői, „de tevékenyen részt vettek annak üzleti tevékenységében“.
domeny_2.png

„Ekkor közölték velem, hogy őket nem érdekli, kinél van az áru vagy annak értéke, ha nincs meg az áru, akkor annak árát fizessem vissza én. Felkínálták azt is, hogy az érték 15 százalékáért tudnak segíteni abban, hogy Zsemlye Norberttől visszakapjam az áru árát. Az egész összeg 36 000 euró volt, és megegyeztünk, hogy 4000 eurós tiszteletdíjért segíteni fognak, hogy Zsemlye Norbert az áru árát visszafizesse“ – áll a Dömény által papírra vetett sorokban.

A pénz visszaszerzését egy Nagy Tibor nevű személy intézte, és Zsemlye szűk három hét alatt majdnem 30 ezer eurót vissza is fizetett az összegből. „Ennek ellenére Zsemlye Norberttel nagyon jó a kapcsolatom a mai napig“ – jegyzi meg ezen a ponton kissé ellentmondásosan Dömény, azt pedig már nem részletezi, miért kellett közvetítővel behajtani a pénzt azon az emberen, akivel olyan jó kapcsolatot ápolt akkor és a későbbiekben is. Viszont Zsemlye Norbert a történések után kijelentette, nem ad el gabonát a Feed Trade-nek, amennyiben Dömény cége azt a Merkanta International-nek szánja.

Döménynek tehát új gabona-beszállító után kellett néznie, hiszen nyitott szerződése volt a Merkantával, és a megrendeléseket teljesítenie kellett. A már említett Stoiber Csaba ajánlott is neki egy céget, mégpedig a magyarországi Benedek László tulajdonában lévő Bela Mare s.r.o.-t. Raktárat már nagyon egyszerű volt találni, ugyanis Stoiber cége, a Salics s.r.o. épp a dunaszerdahelyi járásbeli Hodosban bérelt raktárat – és már meg is köttetett a Feed Trade és a Salics között a raktározási szerződés.

Dömény tehát innentől a Bela Maretől vásárolta a gabonát, és a cég akkori ügyvezetője, Benedek László bemutatta neki a magyarországi Németh Évát, aki a Roseto s.r.o. tulajdonosa volt. Ő hasonló tevékenységet folytatott, mint a Bela Mare, így Dömény hamarosan már a Rosetotól is vásárolt árut, amit a Roseto szintén az említett hodosi raktárba szállított.

„A megvásárolt áru szállítóleveleit rendszeresen ellenőriztem. Világos volt számomra, hogy a Roseto s.r.o.-tól vásárolt áru nagy része Magyarországról származik“ – írja Dömény, hozzátéve, hogy később a Roseto s.r.o. már nem Hodosban, hanem egy hegyétei raktárban adta el az árut a Feed Trade-nek.

Ha a nagymegyeri vállalkozó naplójának olvasója azt hiszi, ennyi név után lehetetlen, hogy Dömény további magyarországi, gabonában utazó személlyel ismerkedjen meg, bizony téved. Dömény ugyanis Hegyétén egy további magyarországi üzletembert ismert meg, a Top Meal s.r.o.-t tulajdonló Farkas Balázst, akinek mit ad isten, szintén volt eladó gabonája. Dömény a későbbiekben tőle is vásárolt. „Azt, hogy Farkas Balázs és Németh Éva élettársi viszonyban vannak, és hogy Németh Éva a valóságban Viktória, csak később tudtam meg“ – írja Dömény a szövevényesnél szövevényesebb részletekről. Megjegyzi: azzal viszont tisztában volt, hogy az említett cégek kapcsolatban állnak korábbi üzleti partnerével, Prelovsky-Szokoly Zsuzsannával.

Már biztos, hogy adócsalás

Dömény Zoltán sztorijában ekkor fontos fordulat áll be. Bár nem mondja ki szó szerint, hogy adócsaló bandába keveredett, utal arra, hogy nincs minden rendben azokkal a cégekkel, melyekkel üzletel. Egyértelmű volt számára, hogy az áru, amit a Rosetotól és a Top Mealtől vásárolt a Feed Trade, az Magyarországról származik, majd kis szlovákiai kitérő után a Merkanta International szintén Magyarországra adja el – a vevő pedig a DJ Impex és a Track-Back kft. „Világos volt számomra, hogy az áru forog Magyarország és Szlovákia között. (...) Így üzleteltünk 2012. júliusáig“ – áll a naplóban, ez pedig azt jelenti, Dömény tisztában volt azzal, hogy a cégláncolatnak egy célja volt a gabona utaztatásával: az adócsalás, vagyis az ÁFA-visszaigénylésekből történő haszonszerzés.

domeny_3.png

A megutaztatott takarmány

Döménynek egyébként a gabonás cégláncolat egyik végső láncszemével, a DJ Impex-szel közvetlen üzleti kapcsolata is volt, takarmányt adott el nekik. A Feed Trade a győri Agrifirm zrt.-től vásárolta az árut, amit a DJ Impexnek adott el, és az adok-veszek feltételeit Prelovsky-Szokoly Zsuzsanna intézte.

A gazdasági bűncselekmény fogalmát teljes mértékben kimerítő biznis így nézett ki a gyakorlatban:

- A Feed Trade pulykatakarmányt vásárol a magyar Agrifirm zrt.-től.

- Az árut a magyar Szolu-Transz 2006 kft. Szlovákiába szállította.

- A pótkocsin kicserélték a rendszámot.

- A Witto Transz kft. vontatója visszavitte a takarmánnyal teli pótkocsit Magyarországra.
domeny_4.png

A nagymegyeri vállalkozó állítása szerint nem sokáig vett részt a dologban, „(...) két hét után én közöltem, hogy ezt, ebben a formában nem csinálom tovább“ – írja. Cége, a Feed Trade helyét a magyar ügyvezetővel rendelkező lengyel MET EU PL vette át. A csoportot Dömény szavai szerint a már említett Stoiber Csaba „állította fel“.

„2012. júliusa után a Stoiber Csaba által felállított csoport áthelyezte tevékenysége egy részét Csehországba. Akkor a Merkanta International s.r.o. egy cseh cégnek adta el az árut, amit ezután a Caruso s.r.o. és az Eramina s.r.o.-n keresztül hoztak vissza Szlovákiába“ – magyarázza Dömény a kialakult helyzetet.

Dömény Zoltán a különböző bizniszek számtalan felállását részletezi, a már említett cégek gabonával, takarmánnyal, és szójadarával is üzleteltek egymás között. 2012. második felében a Feed Trade a Caruso s.r.o.-tól és az Eramina s.r.o.-tól vásárolta az árut, amit már nem csak a Merkanta Internationalnek adott el, hanem a Provit SK s.r.o.-nak, és a Stoiberhez köthető Salics s.r.o.-nak is.

Van kiszállás?

„2012. végén közöltem Prelovsky-Szokoly Zsuzsannával, hogy cégem, a Feed Trade s.r.o. ezt a tevékenységet az év végével befejezi“ – utal Dömény a piszkos ügyletek befejezésére. Meg is köttetett egy lelépő egyezség, ami így nézett ki: A Feed Trade vásárol egy 100 ezer euró értékű luxusautót, amit elad egy magyarországi cégnek. Amint a Feed Trade számlájára megérkezik a BMW ára – 100 ezer euró –, Dömény az összeget a Stoiber cégének, a Salics s.r.o.-nak utalja vissza. Viszont mielőtt ez megtörtént, 2013. februárjáig tovább folyt a biznisz.

A Merkanta International 2012. végén és 2013. elején nagy mennyiségű szójadarát adott el Magyarországra. Mivel egyik üzletfelük visszamondta a megrendelést, Döménynek felajánlották, hogy vásárolja meg ő a szójadarát a Caruso s.r.o.-tól, és adja el a magyar Agrifirm zrt.-nek. Ez meg is történt.

Mivel 2013. januárjában a Feed Trade szlovák cégektől – áfával – vásárolt, az árut pedig magyar cégeknek adta el – áfa nélkül –, a Feed Trade ÁFA-visszaigénylő lett. 2013. elején a Dömény cége által visszaigényelt ÁFA körülbelül 100 ezer eurót tett ki. Itt Dömény megjegyzi, hogy a korábbi ügyletekből kifolyólag pont ekkora összeggel tartozott a az Eramina s.r.o.-nak. Ha a Feed Trade visszakapja az adóhivataltól a 100 ezer eurót, ki is egyenlítette volna a tartozást, az adóhivatal viszont ellenőrzést rendelt el a nagymegyeri cégnél, és felfüggesztette a kifizetést.

Mivel Dömény így nem tudta rendezni az adósságot, megkérte Prelovsky-Szokoly Zsuzsannát, hogy szóljon Stoiber Csabának arról, hogy késni fog a kifizetéssel. Dömény három hónap haladékot kapott, április végén kellett volna leadnia a 100 ezer eurót – függetlenül attól, hogy a Feed Trade megkapja-e az adóhivatltól a visszaigényelt pénzt.

Dömény beszámol arról is, hogy többször vásárolt kukoricát – olyan őstermelőktől, akik nem tudtak számlát kiállítani. Állítása szerint ezekben az esetekben a már említett, nagymegyeri Zsemlye Norbert állított ki a Feed Trade-nek számlát, hogy Dömény a kukoricát továbbadhassa bejáratott vevőjének, az Agrifirm zrt.-nek. Dömény hangsúlyozza, hogy bár ezek fiktív számlák voltak, áru azért volt mögöttük. „Régiónkban sok őstermelő van, aki gabonafélét termel, de nem áll módjában erre számlát kiállítani“ – teszi hozzá magyarázkodva Dömény. Ugyanitt nyomatékosan megjegyzi: ebben az időben Zsemlye Norberttel több, valós üzletet is kötött.

Nem tudja, kik rabolták el

Döményt 2013. május 23-án rabolták el, és amikor sorait írta, nem volt száz százalékig biztos benne, hogy ez miért történt. Az viszont tény, hogy a fenyegetés időpontjában Dömény még mindig adósa volt az említett 100 ezer euróval az Eramina s.r.o.-nak, a korábban felbukkant Litkey Tibor pedig még mindig követelte tőle az 1,1 millió eurót. „Biztos vagyok benne, hogy a történtek a 2006-2008 közti, Molnár Istvánnak való takarmányeladással, vagy a Stoiber Csaba és Szokoly Zsuzsanna-féle ÁFA-csoporttal köthetők össze“ – áll a naplóban.

Dömény kétségbeesve kereste a kiutat. Az Eramina s.r.o. nevében a magyarországi Nagy Tibor követelte tőle a 100 ezer eurót, akit le akart állítani. Partnerével, Danter Jánossal ez ügyben a nagymegyeri Kocsis Norbertet kereste fel, aki a ’90-es években a környékbeli véres bűnszervezet, a Pápay-klán tagja volt. „A rendőrséghez nem mertem fordulni, mert féltettem a családom. (...) Megkerestük Kocsis Norbertet, hogy az Eramina s.r.o. nevében aktív Nagy Tibort állítsa meg“ – írta le a kialakult helyzetet.

Dömény a másik, 1,1 millió eurós tartozását is ki akarta egyenlíteni, holott naplója elején erről még azt írta, teljesen jogtalan. „2013. július elején megegyeztem Litkey Tiborral is, hogy a Balaton Meat kft. állami támogatásának rám eső részét, azaz 1,1 millió eurót az év végéig rendezem“ – írja. Litkey azonban nem elégedett meg ennyivel. „Közölte, hogy ezen kívül kérne még 300 ezer euró bonyolítási és bonyodalom-díjat.“

A nagymegyeri vállalkozó azt is elmagyarázza, miért nem fordulhat a rendőrséghez segítségért. „Mikor Danter Jánossal először voltunk Kocsis Norbert után, ott volt Dr. Neszméry is, aki Kocsis Norbert jogi képviselője. Ő már akkor mondta, hogy a rendőrség tudja, hogy a 2013. május 23. rablást én találtam ki!! Pedig én tudtam, hogy tényleg elraboltak, de nem hitt nekem senki!!“ – emlékezik vissza Döménydomeny_5.png
Dömény csak a tartozások kiegyenlítésében látta a kiutat, készpénze viszont nem volt. „Banki vagy más forrásokból kellett pénzt szereznem, hogy rendezni tudjam a problémákat és megvédjem a családom.“ Számlákat vásárolt, és fiktív leasingszerződéseket kötött a VÚB Leasing, Unicredit Leasing, Tatra Leasing és az S Slovensko cégekkel. 2013. júliusában kiegyenlítette tartozását az Eramina s.r.o. felé, és kifizette a tiszteletdíjat a nagymegyeri Kocsis Norbertnek is azért, hogy leállította a korábban követelőző Nagy Tibort. 2013. augusztusában elkezdte Litkey Tibor felé is törleszteni az 1,1 millió plusz 300 ezres tartozást, majd a Kocsis Norberthez köthető Agriculture-Trade és Sanne s.r.o. cégekkel kezdett üzletelni. „Ezek a cégek számlázták le az őstermelőktől papír nélkül vett árut is“ – jelenti ki Dömény Zoltán.
domeny_6.png

A naplóban pár sor erejéig még szó esik az abban az időben pozsonyi, ma már párkányi székhelyű Spruce s.r.o.-ról is. „Még furcsa üzleti partnerként említeném a Spruce s.r.o. céget. Ettől a cégtől 2012. decembere és 2013. áprilisa között a Feed Trade nagy mennyiségű árut vásárolt“ – írja, és a már sokszor említett egyik főszereplőnek, Stoiber Csabának ez nem igazán tetszett. „A Spruce s.r.o. mögött álló Somogyi Károly és Szvitek Krisztián nem ápolt jó kapcsolatot a Stoiber-féle csoporttal“ – áll a naplóban.

Döménynek nyoma veszett, Bankó meghalt, Welsz meghalt  alig két hónapon belül

Dömény írásának utolsó részét egy Lőwy vezetéknevű embernek szenteli, akit Bankó Gyulán keresztül ismert meg. Nem mellékes, hogy Bankó Gyula volt az, akit áfacsalás gyanúja pár héttel Dömény eltűnése után, 2014. márciusában vizsgálati fogságba helyezett a rendőrség, ahol három nap után állítólag életét vesztette. Az Index értesülése szerint Bankó és Dömény kapcsolatban állt a magyarországi Welsz Tamással, aki egy csomó gyanús ügyletben volt benne, és aki 2014. március 20. meghalt - épp akkor, amikor a rendőrség őrizetbe vette.

Visszatérve az eredeti szálhoz: Lőwy azt ajánlotta fel Döménynek, hogy tud neki segíteni, ha gondja lenne az alvilággal. 2013 augusztusában találkozott Lőwyvel, és részletesen beszámolt neki arról, milyen problémai vannak neki és cégének, a Feed Trade-nek. Következő, szeptemberi találkozójukon Lőwy érdekes információkkal szolgált Dömény számára. Például mutatott neki egy fénymásolatot a Raab Credit kft. üzleti tevékenységében tevékenyen résztvevő Medgyesy Sándor személyi igazolványáról. Aztán mutatott neki még egyet, melyen szintén Medgyesy arcképe szerepelt, de az az igazolvány már Horváth Attila névre volt kiállítva.

Lőwy állítólag azt is elárulta Döménynek, hogy még 2009-ben az akkori magyarországi kormánypárt ágyazott meg az áfacsalásoknak, és a legfelsőbb szinteken döntötték el, hogy a Magyarország és Szlovákia között elcsalt áfát hogyan fogják elosztani, és ki biztosítja majd az adóhatósági védelmet a „kiemelt cégeknek“.

Még ha igaz is ez a részlet, fontos figyelembe venni azt, hogy a Dömény által ecsetelt ügyeletek 2010. után is folytak – amikor már a Fidesz volt kormányon – így valószínűleg nem csak az MSZP sáros a dologban.

„Mikor Josch Lőwyvel október elején találkoztunk, az volt a nézete, hogy most az év vége után (2014. elején) ballagjak be a speciális ügyészhez és vigyem magammal az utóbbi négy év könyvelését. Ezek az információim 2013. karácsonyán“ – zárul a napló.domeny_7.png


Szerkesztőségünk levélben fordul a komáromi járási ügyszséghez, megkérdézzük, folyik-e részükről hivatalos vizsgálat és van-e fejlemény a számukra 2014. szeptember 11-én Kovács Anita által rendelkezésükre bocsátott Dömény-napló és Dömény Zoltán eltűnése ügyében. Amint választ kapunk, tájékoztatjuk olvasóinkat. Ugyanígy járunk el a magyarországi adóhatósággal, a NAV-val szemben.


forrás: Link, nyomán


Ezen hír származási helye: BENDEGÚZ HÍREK
( http://www.bendeguz.info/news.php?extend.544 )


Adatbázis lekérdezés: 22. Memória használat: 1,091kb