BENDEGÚZ HÍREK

A független, hiteles magyar hírforrás!

logo


Isten hozott

A Költségvetés




A parlamenti költségvetési vita minden évben úgy zajlik, hogy a kormány előterjeszti az általa képviselt társadalmi csoport (osztály) számára a legkevesebb megszorítást tartalmazó változatot, az ellenzéki pártok pedig elmondják, hogy az általuk képviselt osztályok kedvezményezettségének dominanciája milyen elosztásban érvényesülne.

Azt egyetlen párt sem feszegeti a vitán, hogy a költségvetés készítését milyen alapfeltételek

határozzák meg, mert ha ezt tenné, akkor a diktatúra által meghatározott feladatát nem teljesítené.

Azért kellett ezt az elemzést elvégeznem, hogy a „másik gondolkodási mód” is érvényesüljön!

 

I. Magyarország 2012. évi előterjesztett költségvetésről

 

1.   Az EU tagállamok költségvetésének alapfeltételeit az Európai Parlament a Tanáccsal közösen határozza meg, az EU költségvetésében1annak betartását ellenőrzi és a megfelelő szankcionáló jogosítványokat érvényesíti2.

Ezért kellett a költségvetés általános indoklásában kihangsúlyozni a következőket:

„Az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági fejleményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet lesz. Magyarországnak ebben a nemzetközi gazdasági környezetben kell sikeresnek lennie.

Magyarország célja 2012-ben az elrugaszkodás az euróválság–zónától. Ezen országcél megvalósulását szolgálja hazánk jövő évi gazdálkodási terve.

Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani államadósságának növekedését.

Magyarország ezzel szemben 2011-ben elkezdte csökkenteni államadósságát és a közeljövőben is tesz lépéseket az államadósság további csökkentése érdekében. Azeuróválság magyarországi hatásainak kivédése érdekében Magyarország tartja a költségvetés hiányát stabilan, tartósan 3% alatt.”

A költségvetés sajátos megoldást alkalmaz mind a hiányküszöb (referenciaérték), mind az államadósság csökkenés bizonyítására: 

-  A referenciaérték (3 %) a LSz II. rész 126. cikke szerint a költségvetési hiányra vonatkozik, amit az 1. §-ban leírt (és az 1. melléklet főösszegeiből3 átvett) adatoktartalmaznak4, viszont az indoklásban hivatkozott költségvetési hiány stabil tartása az államháztartás adataira vonatkozik, melyek – ebben a rendszerben értelemszerűen – eltérnek a költségvetés adataitól5.

   (Azt, hogy a költségvetéstől egészében független GDP arányítása a hiányhoz mennyire reális, mutatják a következő aránypárok: a költségvetési hiány (576 541,2 millió forint)

= a bevétel (13 950 631,9 millió forint) 4,13 %-a,

= a kiadás (14 527 173,1 millió forint) 3,97 %-a.)

         Nyilván fontos oka lehet annak, hogy a költségvetés 1. sz. melléklet szerinti fejezeteiből kimaradt egy 44 761,1 millió forintnyi tétel, ami miatt a kiadási főösszeg nem azonos a fejezetei kiadásainak összegével. Talán ez is a II/126. cikk „nem nyilvános” kategóriájába tartozik?)

-  Az államadósság a tervezett GDP-hez viszonyítva csökken, abszolút értekben viszont növekszik6 (19 155 479,5 millió forintról 19 385 749,3 millió forintra, tehát a növekedés 230 269,8 millió forint, ami a 2011-es összeg 1,2 %-a.)

   Meg kell jegyezni, hogy a 2010-es államadósságot (20 103 461,0 millió forint) a magánnyugdíjpénztárak államosításával lehetett 947 981,5 millió forinttal csökkenteni (4,7 %), de ez a forrás 2012-ben már nem áll a kormány rendelkezésére.

2.   Az EU-tagság következtében felmerülő kiadás-bevétel egyenleg az indoklás mellékletében szereplő „A 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban megjelenő és az azon kívüli EU transzferek” táblázat adataiban szereplő 1 893 965,8 millió forint többlettel szemben7 a fejezetek tételei szerint 494 725,8 millió forint veszteséget (sarcot) mutat. 8

3.   Természetesen a kormányzó többség akarata érvényesül és a költségvetést (legfeljebb némi elhanyagolható módosítással) törvénnyé emelik, az általam „érdekesnek” minősített tételekkel együtt9.

Azt, hogy a költségvetés bizonytalan alapokon állegyik párt sem kifogásolja, pedig maga a költségvetési javaslat is elismeri azt, hogy a végrehajtás során módosítani kell a költségvetést. Erre a kormány felkészült: a költségvetés 9. sz. mellékletében10 felsorolja azokat a költségvetési tételeket, amelyek módosítása parlamenti akarat nélkül is elvégezhető. Ha ezeket figyelmesen elolvassuk, akkor rájövünk arra, hogy ezekkel a módosításokkal egy teljesen más költségvetés jöhet létre.

Az általános indoklás így fogalmaz: „az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet lesz”. Figyelve a világválság eseményeit ezzel a kijelentéssel nem lehet vitatkozni, legalábbis addig, amíg az EU szét nem esik. E miatt viszont nem kétséges, hogy a felügyelet nélküli költségvetés-módosítások további megszorításokat fognak jelenteni, elsősorban a 3. pont érvényesítésével:

Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében illetve ezen támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási szabályaira vonatkozó rendelkezéseiben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető”

4.   Az ez évi költségvetési vita sajátos háttere a szakszervezetek tüntetéssorozata, amelynek kormányváltó „partraszállás” üzenete van (D-DAY), látszólagos pártfüggetlenséget hirdetve, de ténylegesen az összes ellenzéki párt reprezentánsainak „magánemberként” történt támogató részvételével.

      A mostani kormány minden eddiginél nehezebb helyzetben van, de nem pusztán azért, mert az általa képviselt osztály számára a legkevesebb megszorítást alkalmazza és ezzel a többi osztály érdekeit sérti (hiszen ez a liberális-kapitalista „polgári demokrácia” lényegevagyis a rendszer alapja az osztályok szembeállítása - divide et impera), és a világválsággal ez a szembeállítás társadalmi válsággá fokozódott.

      Ezért hát, az a videóüzenet, amelyet a szakszervezeti vezetőkhöz intéztem, az összes parlamenti párt vezetőihez, tagjaihoz, sőt, minden magyar emberhez szól.

II. A Gondoskodó Magyarország államháztartásáról

1.   A Szent Korona Értékrenden alapuló Gondoskodó Magyarország két lényeges pont szerint jelent gondolkodási mód minta (paradigma) váltást a diktatórikus (szocialista-kommunista és liberális-kapitalista) rendszerrel szemben:

-  az állam és az ember szabadságának rendeli alá a gazdaságot, ennél fogva

-  az igények és lehetőségek összhangját tekinti az államháztartás céljának.

Ezekből az alapvetésekből ered:

-  a pénz értékközvetítő eszköz, aminek fedezete

-  a nemzeti lelki-, szellemi- és anyagi vagyonnövekedés, a „takaró hossza határozza meg a nyújtózkodás mértékét” ősi magyar hagyomány szerint. 

      Mivel a nemzeti vagyonnövekedés helye a település, az államháztartás (éppúgy, mint a törvényhozás és a vezetők, képviselők kiválasztása) alulról épül fel, nem felülről, pártérdekek közbeiktatásával (különösen nem idegen hatalom érdekében) vezérelt.  

2.   A Gondoskodó Magyarország a terület és a személyek szerves egységében, vagyis emberközpontú mátrix-elmélet szerint él (szemben a samuelseni pénzközpontú mátrix-elmélettel), ahol a statikus (állandó) elem a település, a dinamikus (változó) elem pedig az emberek jellemzői alapján létrejött természetes különbözőségek (nemzetiség, vallás, kor, nem, szakma). (Bővebben: http://nemzetiegyseg.com/indexabc.html.)

      Ezért az államháztartás felépítése – a szabadság által vezérelt iránymutatás részeként – állandó, évente a nemzeti vagyonnövekedés szerint az életfeltételek számszaki adatai növekednek.

2.1  Az államháztartás feladata és fedezete

Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel.

A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülő védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja.

Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetőségek összehangolásával.

Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ez a feltétele a jogok gyakorlásának.

Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik:

-   a szellemi adottságunk,

-   a termőföld és

-   a földalatti értékeink.


2.2  Az államháztartás részei:

a./   Az állandó életfeltételek biztosítása

-   családfenntartás,

-   élelmezés,

-   egyéb ellátás,

-   lakásfenntartás 

b./   Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel)

-   településműködtetés,

-   nevelés, oktatás,

-   egészségügyi ellátás,

-   nyugdíj,

-   közlekedés,

-   energiaellátás,

-   védelem,

-   kultúra, művészet,

-   közigazgatás,

-   tartalék.

c./    Fejlesztés

-   kutatás,

-   az általános feltételek fejlesztése.

 

A települések háztartásából (http://nemzetiegyseg.com/indexabc.html) felépülő országos államháztartási adatok a paradigmaváltás utáni első évben:

 

Vagyon-növekedés meg-osztása %

Összes

ebből anyagi

ebből nem anyagi

összes fő

Nemzeti vagyonnövekedés megosztása

életfeltételbiztosítás-nál: lakás

millió ft

 

Ft.

Nemzeti vagyonnövekedés/év

 

50 118 490

20 297 988

29 820 502

10 013 738

5 004 973

/fő

 

 

 

 

 

 

 

 

Életfeltétel biztosítás

 

41%

20 548 580 

12 329 148

8 219 432

4 330 431 

4 745 158

/család

 

családfenntartás

20%

4 109 716

2 465 829

1 643 887

 

949 031

/család

 

élelmezés

30%

6 164 574

3 698 744

2 465 830

 

1 423 547

/család

 

egyéb ellátás

30%

6 164 574

3 698 744

2 465 830

 

1 423 547

/család

 

lakásfenntartás

20%

4 109 716

2 465 829

1 643 887

 

949 033

/család

Közkiadás

 

34%

17 040 286 

1 704 028

15 336 258

10 013 738 

1 701 690

/fő

 

állam működtetés

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

 

170 169

/fő

 

Nevelés, oktatás

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

 

170 169

/fő

 

egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

 

170 169

/fő

 

nyugdíj

18%

3 067 251

306 725

2 760 526

 

306 304

/fő

 

közlekedés (személyszállítás)

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

 

170 169

/fő

 

energiaellátás, közellátó szolgáltatás

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

 

170 169

/fő

 

védelem

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

 

170 169

/fő

 

kultúra, művészet

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

 

170 169

/fő

 

települési működtetés (közigazgatás)

10%

1 704 028

170 402

1 533 626

 

170 169

/fő

 

tartalék

2%

340 811

73

340 738

 

34 034

/fő

Fejlesztés, kiegészítés

 

25%

12 529 624 

6 264 812

6 264 812

10 013 738 

1 251 243

/fő

 

közlekedés (árúszállítás)

20%

2 505 924

1 252 962

1 252 962

 

250 248

/fő

 

kereskedelem

20%

2 505 924

1 252 962

1 252 962

 

250 248

/fő

 

idegenforgalom

10%

1 252 962

626 481

626 481

 

125 124

/fő

 

fejlesztés település közvetlen érdekében

40%

5 011 849

2 505 924

2 505 925

 

500 497

/fő

 

fejlesztés település közvetett érdekében

10%

1 252 965

626 482

626 483

 

125 126

/fő

*  Család                                      ** Összes személyi elismerésre jogosult

3.3  Az államháztartás alkotmányos alapelvei

a./   Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése. 

b./   Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál.

c./    Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg – az alapvető életföltételeken túli – jogok.

d./   Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben.

Azt hiszem, ha valaki elolvassa, meghallgatja, megnézi a költségvetésről eddig elmondottakat, akkor egyértelművé válik számára az, hogy valóban radikális (gyökeres) változásra van szükség, vagyis tényleges paradigmaváltásra és nem pedig gondolkodási mód minta változtatásra, ahogyan azt most a pártok javasolják.

Ehhez kérem a Magyarok Istenének erőt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét.

Kelt Szegeden, 2011. Magvető havának 3. napján.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

___________________________

(1) Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikai ellenőrzési és konzultatív feladatokat lát el. Az Európai Parlament megválasztja a Bizottság elnökét. (Lisszaboni Szerződés I. CIKK 14. cikke)

(1) A tagállamok kerülik a túlzott költségvetési hiányt.

(2) A Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok költségvetési helyzetének, államadósságállományának alakulását a jelentős mértékű eltérések feltárása érdekében. Különösen a költségvetési fegyelem betartását vizsgálja az alábbi két kritérium alapján:

a) a tervezett vagy tényleges költségvetési hiánynak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya túllép-e egy meghatározott referenciaértéket, kivéve ha:

– az arány jelentős mértékben és folyamatosan csökkent, és elért egy, a referenciaértékhez közeli szintet; vagy

– a referenciaérték túllépése csak kivételes és átmeneti, és az arány közel marad a referenciaértékhez;

b) az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya túllép-e egy meghatározott referenciaértéket, kivéve ha az arány elegendő mértékben csökken, és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez.

A referenciaértékeket az a Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv határozza meg.

(3) Ha egy tagállam nem felel meg az egyik vagy mindkét kritériummal kapcsolatos követelményeknek, a Bizottság erről jelentést készít. A Bizottság jelentése figyelembe veszi, hogy a költségvetési hiány meghaladja-e az állami beruházások kiadásait, valamint minden egyéb érdemleges tényezőt, beleértve a tagállam középtávú gazdasági és költségvetési helyzetét.

A Bizottság jelentést készíthet akkor is, ha a kritériumokkal kapcsolatos követelmények teljesítésétől függetlenül azon a véleményen van, hogy egy tagállamban túlzott hiány kialakulásának veszélye áll fenn.

(4) A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményezi a Bizottság jelentését.

(5) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be, erről véleményt küld az érintett tagállamnak, amelyről tájékoztatja a Tanácsot.

(6) A Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az érintett tagállam esetleges észrevételeit figyelembe véve, egy általános értékelést követően minősített többséggel határoz arról, hogy fennáll-e túlzott hiány.

(7) Ha a (6) bekezdésnek megfelelően a Tanács túlzott hiányt állapít meg, a Bizottság ajánlása alapján késedelem nélkül ajánlásokat fogad el az érintett tagállamra vonatkozóan azzal a céllal, hogy az ezt az állapotot meghatározott időn belül szüntesse meg. A (8) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, ezek az ajánlások nem hozhatók nyilvánosságra.

(8) Ha a Tanács megállapítja, hogy ajánlásait a meghatározott időn belül nem követte eredményes intézkedés, azokat nyilvánosságra hozhatja.

(9) Ha a Tanács ajánlásainak egy tagállam továbbra sem tesz eleget, a Tanács úgy határozhat, hogy a tagállamot felszólítja arra, hogy meghatározott időn belül hozzon intézkedéseket a hiány olyan mértékű csökkentésére, amelyet a Tanács a helyzet orvoslásához szükségesnek ítél.

Ilyen esetben a Tanács kérheti az érintett tagállamtól, hogy egy meghatározott ütemezés szerint jelentéseket nyújtson be annak érdekében, hogy a Tanács felülvizsgálhassa a tagállam kiigazításra irányuló erőfeszítéseit.

(10) A 258. és a 259. cikkben biztosított eljárás-indítási jog e cikk (1)–(9) bekezdésének keretei között nem gyakorolható.

(11) Mindaddig, amíg egy tagállam nem tesz eleget a (9) bekezdés szerinti határozatnak, a Tanács a következő intézkedések közül egynek vagy többnek az alkalmazásáról vagy adott esetben megszigorításáról dönthet:

– megköveteli, hogy az érintett tagállam a kötvények és értékpapírok kibocsátását megelőzően a Tanács által meghatározandó további adatokat hozzon nyilvánosságra;

– felkéri az Európai Beruházási Bankot, hogy vizsgálja felül hitelezési politikáját az érintett tagállam vonatkozásában;

– megköveteli, hogy az érintett tagállam megfelelő mértékű, nem kamatozó letétet helyezzen el az Uniónél mindaddig, amíg a Tanács megítélése szerint nem történt meg a túlzott hiány kiigazítása;

– megfelelő mértékű pénzbírságokat szab ki.

A Tanács elnöke a határozatokról tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(12) A Tanács hatályon kívül helyezi a (6)–(9) és a (11) bekezdésben említett határozatok vagy ajánlások valamelyikét vagy mindegyikét annyiban, amennyiben a Tanács megítélése szerint az érintett tagállamban megtörtént a túlzott hiány kiigazítása. Amennyiben a Tanács előzőleg ajánlásokat hozott nyilvánosságra, a (8) bekezdés szerinti határozat hatályon kívül helyezését követően nyilvános közleményben állapítja meg, hogy az érintett tagállamban megszűnt a túlzott hiány.

(13) A (8), (9), (11) és (12) bekezdésben említett határozatok és ajánlások elfogadásakor a Tanács a Bizottság ajánlása alapján jár el.

A (6)–(9), (11) és (12) bekezdésben említett intézkedések elfogadásakor a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el.

A Tanács többi tagja minősített többségét a 238. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni.

(14) Az ebben a cikkben leírt eljárás végrehajtására vonatkozó további rendelkezéseket az e szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv határozza meg.

A Tanács az Európai Parlamenttel, valamint az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően rendkívüli jogalkotási eljárás keretében egyhangúlag fogadja el az említett jegyzőkönyv helyébe lépő megfelelő rendelkezéseket.

E bekezdés egyéb rendelkezéseire is figyelemmel, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel meghatározza az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó szabályokat és fogalmakat.

(Lisszaboni Szerződés II. CIKK 126. cikke)

A költségvetés összefoglalása fejezetenként

(Összeadási hiba a kiadás rovatban)

FEJEZET

201. évi előirányzat

Kiadás

Bevétel

Támogatás

1. ORSZÁGGYŰLÉS

101 780,4

11 735,1 

21 435,5 

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

1 262,9 

 

1 262,9 

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

1 650,4 

 

1 650,4 

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

1 200,9 

 

1 200,9 

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

7 240,5 

20,0 

7 220,5 

VI. BÍRÓSÁGOK

71 194,6 

2 258,0 

68 936,6 

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

32 491,4 

87,5 

32 403,9 

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉSHELYBEN MARADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA

1 140 555,7 

 

 

X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

381 750,1 

55 288,3

163 051,3 

XI. MINISZTERELNÖKSÉG

253 896,0 

12,0 

3 884,0 

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

383 167,0 

194 214,1 

188 952,9 

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

234 865,1 

21 300,0 

213 565,1 

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM

396 385,6 

22 087,1 

374 298,5 

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

61 179,4 

10 610,1 

50 569,3 

XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL

132 248,2 

2 575,7 

129 672,5 

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

564 858,4 

135 467,3 

197 722,1 

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

66 662,9 

7 284,9 

59 378,0 

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK

1 562 539,9 

1 369 418,0 

193 121,9 

XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

1 717 972,3 

391 871,9 

480 414,7 

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

2 363,0 

 

2 363,0 

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

12 435,0 

367,7 

12 067,3 

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

57 483,1 

14 006,1 

43 477,0 

XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA

1 000,0 

 

1 000,0 

XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

1 128 662,5 

59 331,0 

 

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

1 178 033,3 

6 747 532,6 

 

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

93 060,5 

37 073,8 

 

XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

17 275,0 

13 350,0 

 

LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP

332 895,2 

282 895,2 

50 000,0 

LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP

12 612,8 

1 040,0 

11 572,8 

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

30 270,0 

19 337,0 

10 933,0 

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

10 116,0 

10 116,0 

 

LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉSBELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP

20,3 

5,0 

15,3 

LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS
ALAP

30 238,1 

23 200,0 

7 038,1 

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

2 796 907,6 

2 796 907,6 

9 176,7 

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

1 755 660,1 

1 721 239,9 

8 847,5 

K I A D Á S I    F Ő Ö S S Z E G :

14 527 173,1

 

 

B E V É T E L I    F Ő Ö S S Z E G :

 

13 950 631,9 

 

A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE:

-576 541,2

 

 

 

 

 

 

A részösszegek összeadásából számított főösszegek:

14 571 934,2

13 950 631,9

2 345 231,7

Különbség a költségvetésben szereplő és a számított főösszegek között:  

-44 761,1

0,0

 

Hiány a számított főösszegek alapján: 

-621 302,3

 

 

4 „1. §

Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2012. évi

a) bevételi főösszegét 13 950 631,9 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 14 527 173,1 millió forintban,

c) hiányát 576 541,2 millió forintban állapítja meg.”

(Magyarország 2012. évi költségvetése – előterjesztés)

 

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FŐBB JELLEMZŐI

(pénzforgalmi szemléletben)

(„T/4365 Magyarország 2012. évi költségvetéséről” c. törvényjavaslat „Az indoklás mellékelte”. Cím: http://www.parlament.hu/irom39/04365/04365.pdf) 

milliárd forintban

milliárd forintban

Megnevezés

2010. évi teljesítés

2011. évi előirányzat

2011. évitörv. mód. Előirányzat

2012. évi előirányzat

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

1 Elsődleges bevételek

2 Elsődleges kiadások

3 Elsődleges egyenleg (1-2)

Elsődleges egyenleg a GDP %-ában

4 Kamatbevételek

5 Kamatkiadások

6 Bevételek (1+4)

7 Kiadások (2+5)

8 Egyenleg (6-7)

Egyenleg a GDP %-ában

 

8 330,7

8 178,7

152,0

0,6

130,5

1 136,4

8 461,2

9 315,1

-853,9

-3,2

 

8 222,0

7 842,0

380,1

1,3

58,9

1 052,2

8 280,9

8 894,2

-613,3

-2,2

 

8 051,7

8 181,4

-129,7

-0,5

58,9

1 067,2

8 110,6

9 248,7

-1 138,1

-4,0

 

9 036,6

8 488,2

548,3

1,9

59,3

1 115,0

9 095,9

9 603,2

-507,3

-1,7

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

1 Elsődleges bevételek

2 Elsődleges kiadások

3 Elsődleges egyenleg (1-2)

Elsődleges egyenleg a GDP %-ában

4 Kamatbevételek

5 Kamatkiadások

6 Bevételek (1+4)

7 Kiadások (2+5)

8 Egyenleg (6-7)

   Egyenleg a GDP %-ában

 

1 385,0

1 476,7

-91,7

-0,3

 

 

1 385,0

1 476,7

-91,7

-0,3

 

1 370,9

1 459,6

-88,7

-0,3

 

 

1 370,9

1 459,6

-88,7

-0,3

 

1 370,9

1 458,6

-87,6

-0,3

 

 

1 370,9

1 458,6

-87,6

-0,3

 

1 721,2

1 755,7

-34,4

-0,1

 

 

1 721,2

1 755,7

-34,4

-0,1

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

1 Elsődleges bevételek

2 Elsődleges kiadások

3 Elsődleges egyenleg (1-2)

Elsődleges egyenleg a GDP %-ában

4 Kamatbevételek

5 Kamatkiadások

6 Bevételek (1+4)

7 Kiadások (2+5)

8 Egyenleg (6-7)

   Egyenleg a GDP %-ában

 

2 914,6

2 918,3

-3,7

0,0

 

 

2 914,6

2 918,3

-3,7

0,0

 

3 074,6

3 074,6

0,0

0,0

 

 

3 074,6

3 074,6

0,0

0,0

 

3 073,6

3 073,6

0,0

0,0

 

 

3 073,6

3 073,6

0,0

0,0

 

2 796,9

2 796,9

0,0

0,0

 

 

2 796,9

2 796,9

0,0

0,0

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

1 Elsődleges bevételek

2 Elsődleges kiadások

3 Elsődleges egyenleg (1-2)

Elsődleges egyenleg a GDP %-ában

4 Kamatbevételek

5 Kamatkiadások

6 Bevételek (1+4)

7 Kiadások (2+5)

8 Egyenleg (6-7)

   Egyenleg a GDP %-ában

 

3 143,7

3 373,0

-229,3

-0,9

29,8

32,5

3 173,5

3 405,5

-232,0

-0,9

 

3 102,0

3 213,0

-111,0

-0,4

31,0

30,0

3 133,0

3 243,0

-110,0

-0,4

 

3 126,6

3 237,6

-111,0

-0,4

31,0

30,0

3 157,6

3 267,6

-110,0

-0,4

 

3 182,6

3 316,6

-134,0

-0,5

20,0

36,0

3 202,6

3 352,6

-150,0

-0,5

ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK

1 Elsődleges bevételek

2 Elsődleges kiadások

3 Elsődleges egyenleg (1-2)

Elsődleges egyenleg a GDP %-ában

4 Kamatbevételek

5 Kamatkiadások

6 Bevételek (1+4)

7 Kiadások (2+5)

8 Egyenleg (6-7)

   Egyenleg a GDP %-ában

 

 

407,7

347,9

59,8

0,2

 

 

407,7

347,9

59,8

0,2

 

 

424,7

410,1

14,6

0,1

 

 

424,7

410,1

14,6

0,1

 

 

415,7

374,3

41,5

0,1

 

 

415,7

374,3

41,5

0,1

 

 

336,6

371,4

-34,8

-0,1

 

 

336,6

371,4

-34,8

-0,1

ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖSSZESEN

1 Elsődleges bevételek

2 Elsődleges kiadások

3 Elsődleges egyenleg (1-2)

Elsődleges egyenleg a GDP %-ában

4 Kamatbevételek

5 Kamatkiadások

6 Bevételek (1+4)

7 Kiadások (2+5)

8 Egyenleg (6-7)

Egyenleg a GDP %-ában

   GDP

 

16 181,6

16 294,6

-112,9

-0,4

160,3

1 168,8

16 341,9

17 463,4

-1 121,5

-4,2

26 747,7

 

16 194,3

15 999,3

195,0

0,7

89,9

1 082,2

16 284,2

17 081,6

-797,4

-2,8

28 440,0

 

16 038,5

16 325,4

-286,9

-1,0

89,9

1 097,2

16 128,4

17 422,6

-1 294,2

-4,6

28 440,0

 

17 073,9

16 728,8

345,1

1,2

79,3

1 151,0

17 153,2

17 879,8

-726,5

-2,5

29 111,0

 

6A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása 2010-2012 között

(„T/4365 Magyarország 2012. évi költségvetéséről” c. törvényjavaslat „Az indoklás mellékelte”. Cím: http://www.parlament.hu/irom39/04365/04365.pdf) 

 

Megnevezés

2010. XII. 31-i állomány

2011. XII. 31-i állomány

2012. XII. 31-i állomány

I.) Devizában fennálló adósság

8 842 778,8

8 542 615,9

8 579 477,7

1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság

4 577 877,0

4 901 503,9

5 614 336,8

1.1. Hitel

27 875,0

0,0

0,0

1.2. Kötvény

4 550 002,0

4 901 503,9

5 614 336,8

2.) Egyéb kötelezettségek

4 264 901,8

3 641 112,0

2 965 140,9

2.1. Hitel

4 264 880,8

3 641 102,3

2 965 140,3

2.2. Kötvény

21,1

9,7

0,5

II.) Forintban fennálló adósság

10 978 225,4

10 344 566,0

10 550 930,0

1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság

10 560 409,5

9 931 516,5

10 142 646,9

1.1. Hitel

540 825,5

540 825,5

540 825,5

1.2. Kötvény

8 100 556,6

7 533 204,2

8 007 293,8

1.3. Kincstárjegy (KTJ2 is) és egyéb rövid lejáratú kötelezettség

1 919 027,5

1 857 486,8

1 594 527,7

2.) Egyéb kötelezettségek

417 815,9

413 049,5

408 283,1

2.1. Hitel

0,0

0,0

0,0

2.2. Kötvény

417 815,9

413 049,5

408 283,1

Összesen

19 821 004,2

18 887 181,9

19 130 407,7

Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Marketbetétek állománya

220 014,9

197 905,6

197 905,6

A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen

20 041 019,1

19 085 087,6

19 328 313,3

A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken

20 103 461,0

19 155 479,5

19 385 749,3

Megnevezés

2010. XII. 31-i állomány

2011. XII. 31-i állomány

2012. XII. 31-i állomány

I.) Devizában fennálló adósság

33,1%

30,6%

29,5%

1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság

17,1%

17,5%

19,3%

1.1. Hitel

0,1%

0,0%

0,0%

1.2. Kötvény

17,0%

17,5%

19,3%

2.) Egyéb kötelezettségek

15,9%

13,0%

10,2%

2.1. Hitel

15,9%

13,0%

10,2%

2.2. Kötvény

0,0%

0,0%

0,0%

II.) Forintban fennálló adósság

41,0%

37,0%

36,2%

1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság

39,5%

35,5%

34,8%

1.1. Hitel

2,0%

1,9%

1,9%

1.2. Kötvény

30,3%

27,0%

27,5%

1.3. Kincstárjegy (KTJ2 is)

7,2%

6,6%

5,5%

2.) Egyéb kötelezettségek

1,6%

1,5%

1,4%

2.1. Hitel

0,0%

0,0%

0,0%

2.2. Kötvény

1,6%

1,5%

1,4%

Összesen

74,1%

67,6%

65,7%

Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Marketbetétek állománya

0,8%

0,7%

0,7%

A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen

74,9%

68,3%

66,4%

A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken

75,2%

68,5%

66,6%

 

GDP (milliárd forint)

26 748,0

27 947,0

29 111,0

 

7A 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban megjelenő és az azon kívüli EU transzferek

(„T/4365 Magyarország 2012. évi költségvetéséről” c. törvényjavaslat „Az indoklás mellékelte – Az Európai Unióval kapcsolatso adatok”. Cím:http://www.parlament.hu/irom39/04365/04365.pdf) 

 

millió forintban

Költségvetésben megjelenő összegek

EU

Központi költségvetési forrás

Összesen

        Költségvetésben megjelenő EU támogatások

                Strukturális támogatások*

                        Kohéziós Alap projektjei

                        Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

                        Területi együttm ködést elősegítő strukturális

                      támogatások

                Vidékfejlesztési és halászati támogatások

                        Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

                        Halászati Operatív Program

                Egyéb európai uniós támogatások

        Uniós támogatások utólagos megtérülése

Költségvetésben megjelenő EU források összesen

1 527 687,7

1 342 928,5

10 041,8

  1 288 255,3

 

44 631,4

172 387,2

169 687,2

2 700,0

12 372,0

39 813,2

1 567 500,9

249 138,2

176 601,8

27 088,2

137 904,6

 

11 609,0

58 604,6

57 704,6

900,0

13 931,8

0,0

249 138,2

1 776 825,9

1 519 530,3

37 130,0

1 426 159,9

 

56 240,4

230 991,8

227 391,8

3 600,0

26 303,8

39 813,2

1 816 639,1

 

Költségvetésen kívüli tételek

                Agrárpiaci támogatások**

                Közvetlen termel i támogatások                                             

                "Meglévő politikák" jogcímen nyújtott támogatások

      Összesen

19 923,2

306 541,7

n. a.

326 464,9

 

Kifizetendő, illetve megelőlegezendő EU források mindösszesen

1 893 965,8

 

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez

264 336,6

 

 

* A központi költségvetési forrás tartalmazza az elkülönített állami pénzalaptól átvett pénzeszközöket is.

** Nem tartalmazza az intervenciós felvásárlás során vételárra fordított kiadásokat, illetve az intervenciós értékesítés bevételeit, tartalmazza a raktározási, szállítási, bevizsgálási költségtérítés, valamint a központi költségvetés bevételeként elszámolásra kerül finanszírozási költségtérítés összegét.

 

8Az EU-tagság hatása a 2012-es költségvetésre

(a költségvetés EU-val kapcsolatos tételei)

(„T/4365 Magyarország 2012. évi költségvetéséről” c. törvényjavaslat kiemelések az 1. sz. mellékletből. Cím: http://www.parlament.hu/irom39/04365/04365.pdf)

 

millió forintban

Megnevezés

2012. évi előirányzat

Kiadás

Bevétel

Támogatás

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

 

 

 

Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások

1 300,0

 

1 300,0

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

 

 

 

Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjához

500,8

 

500,8

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM

 

 

 

Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások

160,0

50,0

110,0

Európai Menekültügyi Alap

451,8

134,3

317,5

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

 

 

 

Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének támogatása

662,6

 

662,6

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

 

 

 

Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások

7 207,5

 

7 207,5

Európai uniós befizetések

5 755,8

 

5 755,8

EU utazási költségtérítések

413,8

413,6

0,2

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK

1 562 539,9

1 369 418,0

193 121,9

XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

 

 

 

Európai Uniós és nemzetközi oktatási és képzési programok

86,1

 

86,1

EU tagságból eredő kulturális együttműködések

10,0

 

10,0

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

 

 

 

Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása

476,9

 

476,9

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

 

 

 

Nemzetközi elszámolások kiadásai

 

 

 

 

Nemzetközi tagdíjak

 

 

 

 

 

IBRD alaptőkeemelés

619,4

 

 

 

 

IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása

263,2

 

 

 

 

CEB tagdíj

4,6

 

 

 

 

Bruegel tagdíj

26,7

 

 

 

Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység

 

 

 

 

 

IDA alaptőke-hozzájárulás

1 136,2

 

 

 

 

IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása

45,0

 

 

 

 

Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz

33,6

 

 

 

 

EU Szomszédsági Beruházási Eszköz

89,4

 

 

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez

 

 

 

 

Áfa alapú hozzájárulás

37 133,6

 

 

 

GNI alapú hozzájárulás

211 261,2

 

 

 

Brit korrekció

14 041,7

 

 

 

Hollandia és Svédország számára teljesítendő bruttó GNI csökkentés

1 900,1

 

 

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEKÉS KIADÁSOK

 

 

 

Európai Uniós pályázatokhoz önrész biztosítása

800,0

 

 

LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP

 

 

 

EU-s elő- és társfinanszírozás

 

 

 

 

TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások

27 900,0

 

 

 

TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások

8 500,0

 

 

 

Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása

6 967,0

 

 

TÁMOP intézkedések bevételei

 

31 065,2

 

LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP

 

 

 

Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvétel támogatása

1 070,0

 

 

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

 

 

 

EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

5 850,0

1 400,0

 

Összesen:

1 897 206,9

1 402 481,1

209 549,3

 

494 725,8

 

 

 

Figyelemre méltó tételek a 2012-es költségvetésben

(„T/4365 Magyarország 2012. évi költségvetéséről” c. törvényjavaslat kiemelések az 1. sz. mellékletből. Cím: http://www.parlament.hu/irom39/04365/04365.pdf) 

millió forintban

Megnevezés

2012. évi előirányzat

Kiadás

Bevétel

Támogatás

I. ORSZÁGGYŰLÉS

 

 

 

Országház épülete előtti felszín alatti parkoló építése

530,0

 

530,0

Látogatóközpont kialakítása

845,0

 

845,0

A Kossuth tér történelmi rekonstrukciója

1 025,0

 

1 025,0

Párttok és pártalapítványok támogatása

3 809,8

 

 

X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

 

 

 

Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás

823,5

 

823,5

Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány

170,0

 

170,0

Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása

750,0

 

750,0

Egyházi kulturális programok támogatása

50,0

 

50,0

Hittanoktatás támogatása

3 100,0

 

3 100,0

Egyházi oktatási programok támogatása (Templom és Iskola)

200,0

 

200,0

Egyházi alapintézmény-működés, Szja rendelkezés és kiegészítése

10 780,0

 

10 780,0

Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások

1 350,0

 

1 350,0

Roma ösztöndíj programok

2 223,1

 

2 223,1

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

 

 

 

Pénzbeli kárpótlás

2 402,3

 

 

Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás

1 727,2

 

 

Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei

87,2

 

 

Összesen:

29 873,1

0,0

21 846,6

 


10 9. melléklet a 2011. évi .... törvényhez

A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól

(„T/4365 Magyarország 2012. évi költségvetéséről” c. törvényjavaslat mellékelte. Cím: http://www.parlament.hu/irom39/04365/04365.pdf)

 

1. A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az el irányzattól:

 

X.  KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM  fejezetben

A büntet eljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20. cím, 2. alcím, 17. jogcím-csoport)

Jogi segítségnyújtás (20. cím, 2. alcím, 18. jogcím-csoport)

Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 5. alcím, 4. jogcím-csoport)

Céltartalékok (24. cím)

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben

Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (20. cím, 2. alcím, 12. jogcím-csoport)

Állat- és növénykártalanítás (20. cím, 6. alcím)

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben

Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20. cím, 1. alcím, 5. jogcím-csoport)

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM  fejezetben

Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport)

Szervezetátalakítási alap (25. cím, 30. alcím, 10. jogcím-csoport)

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben

Peres ügyek (25. cím)

XX. NEMZETI ER FORRÁS MINISZTÉRIUM fejezetben

Otthonteremtési támogatás (20. cím, 17. alcím, 1. jogcím-csoport)

GYES-en és GYED-en lév k hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím, 7. jogcím-csoport)

Családi támogatások (21. cím, 1. alcím)

Korhatár alatti ellátások (21. cím, 2. alcím)

Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 3. alcím)

Közgyógyellátás (21. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport)

XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben

Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím)

A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím)

Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím)

Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím)

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI  fejezetben

Lakástámogatások (29. cím)

Egyéb vállalati támogatások (30. cím, 2. alcím)

Normatív támogatások (30. cím, 3. alcím)

Fogyasztói árkiegészítés (31. cím)

Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport)

Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcím-csoport)

Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcím-csoport)

Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcím-csoport)

1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcím-csoport)

Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcím-csoport)

Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21. jogcím-csoport)

Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím)

Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport)

Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport)

Nemzetközi elszámolások kiadásai (36. cím)

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím)

Követeléskezelés költségei (41. cím)

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben

Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport)

Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport)

Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport)

Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcím-csoport)

Egyéb szerződéses kötelezettségek (2. cím, 3. alcím, 7. jogcím-csoport)

Egyéb jogszabályból eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 8. jogcím-csoport)

Átcserélhető kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport)

ÁFA elszámolás (2. cím, 8. alcím)

LXIII. MUNKAER PIACI ALAP fejezetben

Járulékkedvezmény megtérítés (1. cím, 7. alcím)

Álláskeresési támogatások (4. cím, 1. alcím)

Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás (4. cím, 4. alcím)

Bérgarancia kifizetések (5. cím)

TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások (14. cím, 2. alcím)

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben

Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport)

Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport)

Szolgálatfüggő nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 6. jogcím-csoport)

Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím)

Vagyongazdálkodás (3. cím)

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben

Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport)

Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport)

Külföldi gyógykezelés (2. cím, 2. alcím, 3. jogcím- csoport, 1. jogcím)

Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcím-csoport)

Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport)

Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcím-csoport)

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcím-csoport)

Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport)

Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport)

Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcím-csoport)

Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai (2. cím, 3. alcím, 7. jogcím-csoport)

Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. jogcím)

Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. jogcím)

Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3. jogcím)

Orvosspecifikus vények (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 4. jogcím)

Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 5. jogcím)

Vagyongazdálkodás (3. cím)

 

2. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető:

 

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE fejezetben

Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím)

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben

Válságkezelő és békeműveletek keretében felajánlott alegységek (NRF és Battle Group) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport)

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben

Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcím- csoport)

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben

Kötött segélyhitelezés (25. cím, 47. alcím)

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben

Beruházás ösztönzési célelőirányzat (20. cím, 33. alcím, 1. jogcím-csoport)

Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcím-csoport)

A helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport)

A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport)

LXIII. MUNKAER PIACI ALAP fejezetben

Startmunka-program (8. cím)

 

3.   Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében illetve ezen támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lép átcsoportosítási szabályaira vonatkozó rendelkezéseiben foglalt lehet ségek kimerültek, az együttes eredeti támogatási el irányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető:

 

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben

Uniós programok kiegészítő támogatása (20. cím, 4. alcím)

Vidékfejlesztési és halászati programok (20. cím, 11. alcím)

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben

Szolidaritási programok (20. cím, 9. alcím)

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben

TEN-T projektek (20. cím, 32. alcím, 5. jogcím-csoport)

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben

Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek (2. cím, 3. alcím)

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2. cím, 4. alcím)

Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím)

Egyéb uniós el irányzatok (2. cím, 6. alcím)

Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8. jogcím-csoport)

Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása (2. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport)

 

4.   A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető:

 

XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM fejezetben

Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport)

Adatbázis lekérdezés: 79. Memória használat: 1,359kb