RABBIK_SHALOM.2.pngHa a Jobbik tevékenységét értékeljük hírportálunkon, tucatszámra kapunk leveleket, melyben elítélik a Jobbik-ellenességünket, és különböző átgondolatlan javaslatokat tesznek.
A szerkesztőségbe érkeztek olyan kérdések is, hogy miért a Jobbik ellen lépünk fel, amikor vannak nála sokkal veszélyesebb ellenségei is nemzetünknek?
Vannak bizony, de nem a mi (a nemzeti-hazafias) térfelünkön, a bérenc Jobbik pedig sajnos itt tevékenykedik és addig itt nem alakulhat ki egy közös nevező, amíg ők félrevezetve a nemzeti-hazafias embereket itt, a nemzeti oldalon tevékenykednek.
Addig mi nemzetiek nem állhatunk ki hatékonyan az igazi ellenség ellen.
A Jobbik felbomlani pedig azért nem fog, mert a háttérerők ezt nem engedik (elég sokba kerültek eddig is), de azt amiért létrehozták, végrehajtani reméljük már képtelen lesz.

Ma már teljesen tisztán látjuk a Jobbik létrehozásának és fenntartásának valódi okait, ezért nem is teszünk lépéseket az együttműködés irányába.
Önmagában a Jobbik parlamenti padsoraiban ülő jónéhány képvislőjük "hovatartozása", már önmagában megmagyarázhatná az együttműködés hiányát.
Azt viszont, hogy milyen bajban vannak, legjobban a a Jobbikos szóvivő "narkó" botránya, az "országos vezetőség" cégeinek "köztartozási" botrányai, a rengeteg jobbikos "vezető" pornóbotránya, a Klein-Szegedi Csanád körüli történések, és a Jobbik ebben a témában tett nyilatkozatai bizonyítják.


A Jobbik törekvése az utcák visszafoglalása (visszavétele) a militáns liberálisoktól (akik valójában neo-cionbolsevisták) nem egy nagy művelet, mert az a pár ezer fő, akik ma a neo-cionbolsevizmust képviselik, nem urai az utcáknak.
Veszélyességük pusztán abban rejlik, hogy korlátlan pénzügyi és médiatámogatást kapnak a tartóiktól, és így a semmiségből valamiféleség lesz.
Vonáék megirigyelhették a zsidó Tasnádi Péter kérészéletű tündöklését az utcai harcosainak az élén és lehet, hogy helyére pályáznak.
Csakhogy Tasnádi azóta is börtönben van, és ezt a sorsot csak úgy lehetne elkerülni, ha a weimari köztársaság idejéből ismert valódi harcokká fejlesztik az utcák birtoklásának műveleteit.
Ettől viszont nem kell tartani több ok miatt sem.
Mindenekelőtt az általános impotencia és a gyávaság miatt.
A másik az, hogy jobbikos szerepjátékról lévén szó, és a színpadon (esetünkben az utcákon) előadás folyik, mely minden, csak nem a valóság.
Ha a jobbik szervezne is ilyesmit, talán százan ha lennének.

A Jobbikot a megrendezett cionista-liberális támadások csak erősítették, mert a megtévesztett közvélemény ezt hitelesítésként kezelte.
Nem egy esetben a Jobbik vezetősége olyan provokatív rendezvényeket szervezett ennek az érdekében, melyek valóban nagy botrányokat keltettek a cionliberális oldalon, de mindig az egyszerű pártkatonák, gárdisták fizették meg az árát.
A cionliberálisok által botránynak bemutatott műveletek azonban csak műbotrányok voltak, előre lebeszélt forgatókönyvek alapján történtek.

A Jobbik életre keltésének célja a kezdettől fogva az volt, hogy minden más hazafias-nemzeti csoportosulást vagy szétforgácsoljanak, vagy légüres politikai közegbe kényszerítsenek.
A szétforgácsolási műveletet beolvasztással kezdték, majd belső bomlasztással, intrikákkal és egyes megvásárolható személyekkel a háttérből olyan feszültségeket generáltak, mely az eredeti egységet teljesen felbomlasztotta.
Ezt nem csak a szkinhed, betyársereges, hunniás kis (lényegtelen) társaságokkal, hanem a jóval nagyobb erőt jelentő Magyar Gárdával is nem  egyszer sikeresen hajtották végre.
Igaz itt megemlíthetnénk önmagát a Jobbikot is, mert önmagát is, ill. a párthoz korábban csatlakozott nemzeti-hazafias vezetőket is, akik gyakorlatilag felépítették a Jobbikot ilyen módszerekkel távolították el soraikból, sok esetben "feloszlatva" kíhúzva a szervezetet pl. helyi elnökök, vagy megyei választmányok vezetői alól, így távolítva el azokat, erre láthattunk példát BAZ-megye és a Szegedi ügy kapcsán, és még sorolhatnánk.
Mindez odáig vezetett, hogy a Jobbik tagságának létszáma ma már árnyéka önmagának, amit a borsodi példa is mutat, ráadásul azok, akik megmaradtak az alkalmatlan maradék, igazi maradék a szó kalsszikus értelmében.
Konklúzió: a cionistáknak kellett egy jól kézben tartható "szélsőjobboldali" párt (a Jobbik), mely lenullázza, totálisan impotenssé teszi a hazafias erőket, és ezt a régi, jól bevált módszert alkalmazták a Jobbik életre hívásával, így kellett ezt felépíteni.

Röviden ezek azok az okok, amiért a Jobbikot nem tekintjük nemzetérdekeket képviselő, valódi hazafias tömörülésnek.
A tényközlést egyesek csak akkor nevezik támadásnak, ha takargatni valójuk van.
Nem arra törekszenek, hogy minden tettük, és minden párttagjuk megfeleljen az erkölcsi elvárásoknak, hanem az a fő szempont, hogy honnan jön valami pénz, és mert minden ennek van alárendelve (a Jobbik esetében már a kezdetektől), törvényszerűen bekövetkezik az erkölcstelen tettek sokasága. Amiket bizony takargatni kell.

A párttagság véleményére pedig nem adunk. A tanítvány nem lehet különb mesterénél, a párttag a vezetőinél. Mindenki olyan, mint az, akit szolgál.
Mondják, hogy a Jobbikban sok jó ember van.
Mi az, hogy jó ember?
Jó szándékú?
A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.
Vagy talán a butaság mentőkörülmény, mivel "boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa (Máté 5:3)".
A politika világában ennek pontosan a fordítottja az igaz.
A buták az igavonó barmai minden mai politikai irányzatnak.
A milyenségük miatt erre rá sem döbbenhetnek, ezért leveleznek olyanokkal, akikről semmit nem tudnak, csak annyit, hogy "bántják, támadják szeretett vezetőinket és pártunkat".
Az eszükbe sem jut, hogy az EP-ben jó pénzért ott ülnek azok, akik most éppen ellene szavalnak.
Azon is el kellene gondolkodni a jobbikos beírogatóknak, hogy miért a saját hányadékukban fetrengő szkinhedekkel, vagy hugyos, alexes betyárokkal, kurvapecér, pornós gárdásokkal léptek szövetségre a vezetőik.

A jobbikban magukat radikális nemzetinek nevezők egy sunyi érdekszövetségbe tömörültek a magyarság ellen, és ezek után van pofájuk számon kérni, ha rámutatunk végzetes hibáikra, tévedéseikre?
Mondhatnánk, hogy javító szándékkal tesszük, de nem mondjuk, mert azok az idők, amikor ez még javíthatott volna valamit, elmúltak.

Azért hozzuk ezeket nyilvánosságra, azért mutatunk rá ezekre a súlyos hibákra, mert a nemzeti-hazafias közös nevező ellenkező esetben minket is besorolna, besodorna ebbe a kategóriába.
Tehát nem a Jobbikot támadjuk, hanem a hibákra rámutatva, azokat elutasítva önmagunkat emeljük egy különb szintre.

Ezért levelezői számonkérésnek -különösen kívülállók, pláne jobbikosok esetében- helye nincs.