hideghaboruAz első számú ország, melytől az amerikai pénzrendszer függ napjainkban, az Kína, mely a legtöbb globális nagyságrendű üzlet bonyolítja a világon.

Ezeknek az üzletkötéseknek az elszámolása amerikai dollárban zajlik. Kína, az általa gyártott termékek előállításához szükséges alapanyagokért eddig dollárban fizetett és a legyártott javakért cserébe nagyrészt amerikai dollárt fogadott el.

A dollár-alapú kereskedelem felfutásának köszönhetően Kína rendkívüli mennyiségű dollárt volt kénytelen felhalmozni. A felhalmozott dollármennyiség nagy részért kénytelenségből amerikai adósságot (állampapírt) vásárolt, nevetségesen alacsony kamatokon. Ezért Kína jóval több amerikai állampapírt birtokol, mint bármely más ország a világon.


Kína 2013 végén leállította az amerikai felhalmozását, és eldöntötte, hogy távol tartja magát az amerikai dollártól és az amerikai állampapíroktól. Ha Kína (és végül majd a világ többi része) elszakad a dollár alapú pénzügyi rendszertől annak következményei drámaiak lesznek!

A dollár értéke leeshet, és az árak drasztikus emelkedésnek indulhatnak, az amerikai gazdasági stabilitás nagyon rövid időn belül felborulhat.
Tehát az USA számára kritikus fontosságú, hogy Kína valamilyen módon bent maradjon a dollár alapú elszámolási rendszerben, és továbbra is vásárolja az amerikai állampapírokat.

Kína 2013 decemberében közel 50 milliárd dollár értékben adott el amerikai állampapírt, egyelőre csak kis mennyiségű állampapírt értékesít egyszerre, hogy normál értékükön tudjon megszabadulni a papíroktól, amelyek összesen 1,27 ezermilliárd dollár értéket tesznek ki.

Azonban joggal merül fel a kérdés: Ha Kína nem halmoz fel a továbbiakban amerikai dollárt, sem állampapírt, akkor milyen eszközben fogja tárolni óriási tartalékait? A válasz: aranyban.
Svájc az arany és ezüsttermékei kivitelének több mint 80%-át Ázsiában értékesítette 2014 januárjában!

És most jön képbe az krími helyzet és Oroszország.

Orosz cégek több milliárd dollárt vontak ki a nyugati bankokból, attól tartva, hogy az Egyesült Államok által a Krím válság miatt kilátásba helyezett szankciók eszközbefagyasztáshoz vezethetnek.

A Federal Reserve Bank szerint 105 milliárd dollár értékű állampapírt adtak el vagy helyeztek át a héten a Fed számláiról, részben orosz részben ázsiai befektetők.

Várható, hogy ezek után Oroszország sokkal nagyobb mértékben fog a Kínával, rubelben vagy jüanban folytatott bilaterális kereskedelemre támaszkodni. Egy ilyen lépés tovább erősítené a két áruban gazdag ország közötti kötelékeket, vagyis a dollár kimarad.

A nyugat téved ha azt hiszi hogy az orosz részvények árfolyamának zuhanása elegendő Putyin elrettentésére. Putyin számára azonban sokkal fontosabb a nyersolaj és a földgáz árfolyama, mint a részvények teljesítménye.

A lényeg, hogy Oroszország már most úgy kezeli a helyzetet, mintha a szankciók életbe léptek volna és vagyona nagy részét kivonja a nyugatról.
Érdekes lenne tudni, vajon mennyire áll készen Európa, egy olyan világra, amiben Németország földgázszükségletének egyharmadát hirtelen elzárják?

Vissza Kínához: Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy Kína kész arra is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózzon minden olyan döntést, mely Oroszország ellen irányul. (Előzőleg Kína Törökországra is komoly nyomást gyakorolt abban a kérdésben, hogy Törökország ne engedje át a Boszporuszi-szoroson, az Égei-tenger felől a Fekete-tengerre igyekvő NATO hadihajókat.)

A szíriai konfliktusban Oroszország és Kína együttesen vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, mely felhatalmazta volna a Nemzetközi haderőt közvetlen beavatkozásra Szíriában.

Ugyanakkor az Orosz Külügyminisztérium is hivatalos elvi nyilatkozatot adott ki: “Kína támogatja Oroszországot.”

(Tatár J)
Régebbi hírek
Újabb hírek